A magyar szombatosok székelyföldi felekezetté válása szenterzsébeti Eössi András székely főnemes nevéhez köthető. 1567-ben számos erdélyi főúrral együtt fölvette az unitárius hitet. Családi csapások hatására visszavonult, ekkor találja meg az új, igaz vallást, melyet nagy buzgalommal terjeszt.
Eössi, valamint tanítványai – Bogáthy Fazekas Miklós, és örökbefogadott fia, Péchi Simon, Erdély kancellárja – készítik el a szombatosság dogmatikáját. Péchi Simon tekintélyével mintegy 20.000 székelyt nyert meg a szombatos hitnek. Egymás után tûnnek fel a szombatos prédikátorok a láthatáron. Kötelezõ törvényül Mózes öt könyvét hirdetik és szigorúan ragaszkodnak a szombathoz. A szombatosság teológiája nemzeti jellegû, irodalma tisztára magyar nyelvû.
Erdély fejedelmei a XVI. század végén hozott törvényeikkel elsõsorban a szombatosokat sújtják. 1618-ban Bethlen Gábor is megújítja az 1595. évi gyulafehérvári országgyûlésnek szombatosok ellen hozott határozatát. Aranyszék, Kolozsvár, Kõröspatak, Marosszék, Torda, Makó szombatos sirámoktól hangos. Ennek ellenére még Bocskai István fejedelem belsõ tanácsosai, Balási Ferenc generális, Borsos Tamás, a fejedelem bizalmasa is szombatosok. Az 1635. évi országgyûlés vagyon- és fejvesztést rótt ki a szombatosokra, ezért e családok nagy része megkeresztelkedett és látszólag valamelyik magyar történeti egyház hívének mondta magát. 1869-ben 105 szombatos székely-magyar zsidó hitre tért át, megalakították a Bözödújfalusi Zsidó Hitközséget. 1874-ben zsinagógát építettek. A XX. század harmincas éveiben 50-80 – ebbõl 32 tisztán szombatos eredetû – családból álló buzgó, ortodox zsidó hitközség mûködött a faluban. Legnagyobb részének Kovács volt a neve. Ruházatuk a székely paraszté. Szigorúan rituális házat vezettek, halánték hajat is hordtak, sõt még a mezõn is viselték aratóingük fölött az „arba-kanfoszt”.
E magyar eredetû közösség megsemmisítése a Holocausttal kezdõdött. A koncentrációs táborokból visszatértek kivándoroltak, vagy szétszóródtak Erdélyben, Ó-Romániában. A végsõ csapást a ceauºescu-i falurombolás jelentette, ekkor víztározót képeztek ki Bözödújfalu község területén, földmûves lakói panel (bloc)-lakásokat kaptak…
Nem csak a vallástörténeti kutatások miatt kiemelkedõ fontosságú, e felekezet, de nagy figyelmet érdemel magyar irodalomtörténeti szempontból is. Az elsõ magyarnyelvû teljes zsoltárfordítás is szombatos ember nevéhez fûzõdik, Bogáthy Fazekas Miklós munkája.
